EESZT: Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! – A Patika-Csoport interjúja Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével

forrás: Patika-Csoport hírlevél 2018 április

Még kevésbé érzékeljük az EESZT bevezetésének előnyeit, de hosszú távon az e-egészségügyi szolgáltatási tér jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy gyorsabb és személyre szabott kiszolgálást kapjunk a patikákban. Dr. Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével közölt interjút a Patika-csoport.

Kimutatások szerint a hazai gyógyszerköltésekben a nemzetközi átlagnál magasabb a magánköltések részaránya. Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a finanszírozást?

Azon lehet vitatkozni, hogy a térítési díjakat milyen arányban osszuk meg az állam és a magánszemély között. De amikor ezekről a kérdésekről gondolkodunk, én a gyógyszeralkalmazás hatékonyságát is figyelembe venném, hogy reálisabban lehessen megítélni a terhek nagyságát. Statisztikák szerint a gyógyszerfogyasztás alapján az európai országok középmezőnyébe tartozunk. Kérdés, hogy adekvát módon használjuk-e a gyógyszereinket: betartjuk-e az orvos vagy gyógyszerész utasításait, egészségesen élünk-e. Van számon kérhető felelőssége az államnak, az orvosnak és a gyógyszerésznek, de viszonylag keveset beszélünk a beteg saját felelősségéről. Azt mondják, a krónikus betegek együttműködési készsége ötven százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy a másik ötven százalékhoz kapcsolódó kiadás – függetlenül attól, hogy azt ki fizeti – kidobott pénz. Ha sikerülne növelni az egészségtudatosságot és a beteg együttműködését, a gyógyszerre fordított pénz hatékonysága ugrásszerűen nőne. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs szükség pluszforrásra a rendszerben.

Hogyan lehet elérni, hogy együttműködőbbek legyenek a betegek?

Például a gyógyszerészi gondozás elterjedésével. És ebben jelenthet technikai hátteret az EESZT is, hiszen a gyógyszerész látja a rendszerben a gyógyszerfogyást és azt is, ha az nem egyezik meg az orvos által előírtakkal. Az egészségpénztáraknak is nagy szerepük lehet a tudatosság erősítésében. Az, aki egészség céllal rendszeresen megtakarít a saját döntése alapján, nyilván betegként is tudatosabb: jobban odafigyel az egészségére, jobban betartja az orvos és a gyógyszerész utasításait. Az egészségpénztári tagok tudatosabbak, együttműködőbbek az egészségük érdekében.

A közelmúltban a kamara elindította a biztonságos étrend-kiegészítő programot. Az étrend-kiegészítők uniós és hazai szabályozása olyan forgalomba hozatali eljárást von maga után, ami nem garantálja a készítmények minőségét, miközben a patikai értékesítésük egészségügyi feladat. A gyógyszertárnak ezért két követelménynek mindenképp meg kell felelnie: biztonságos – hamisításmentes, és megfelelő minőségű – terméket forgalmazzon és biztosítsa a megfelelő információt a vásárlónak. A biztonságos étrend-kiegészítő program ezt a kettőt garantálja. A program lényege, hogy adott emblémával ellátott gyógyszertárakban csak a megfelelő minősítésű termékek kaphatók, megkönnyítve a vásárlók döntését. A következő lépés a valid információk biztosítása. Mivel ezek nem OGYÉI engedélyköteles termékek, egészségpénztári kártyával nem lehet azokat megvásárolni. A kamara ígérete szerint amennyiben a biztonságos étrend-kiegészítő program beválik, elvi akadálya nem lesz annak, hogy a minősített termékeket elszámolhassuk az egészségpénztári számla terhére. Ehhez azonban módosítani kell a hatályos jogszabályt. Erről már tárgyalnak, de ez még a jövő zenéje.

Mit vár a kamara az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az EESZT bevezetésétől?

Egy jól működő e-recept rendszer képes kizárni a hamis vények kockázatát, ami a gyógyszertárak munkája és a társadalombiztosítás szempontjából is hatalmas előny. Ha a rendszer teljesen kiépül, a rosszul – alakilag vagy hibásan – felírt receptek korrigálása is könnyebbé válik a patikákban, ami növeli a gyógyszertári szolgáltatások biztonságát. A rendszer potenciálisan biztosítja az orvosok és a gyógyszerészek párhuzamos gyógyszerezési kontrolljának lehetőségét, ami a gyógyítás hatékonysága és a gyógyszerekhez kapcsolódó kockázatok csökkentése szempontjából jelent előrelépést. Finanszírozás szempontjából is várunk előnyöket: a jelen idejű online kapcsolattal működő rendszer lehetővé teheti, hogy a gyógyszertárak gyorsabban és egyszerűbben jussanak a tb-támogatáshoz, ami a vállalkozások likviditását javítja. Persze minden új rendszer bevezetésekor vannak kockázatok is.

Ebben az esetben mitől lehet tartani?

Ki kell zárni, hogy a célokat igazítsák a rendelkezésünkre álló eszközökhöz. A technológiának a kijelölt célok megvalósulását kell szolgálnia. Az informatika eszközei például lehetővé tennék, hogy korlátozzák a betegek szabad gyógyszertár-választását. Ezt a kockázatot már az előkészítő munkák során kizártuk.

Mit érzékel ma a beteg az EESZT bevezetéséből?

A gyógyszerkiváltásban tulajdonképpen nincs jelentős változás, hiszen a felírási igazolás éppen úgy működik, mint korábban a recept. Persze a páciens az igazolás nélkül is kiválthatja a gyógyszerét, de személy szerint azt javasolom, hogy inkább vigye magával, mert ez a gyógyszerészek munkáját megkönnyíti és a betegnek is átláthatóbbá teszi, hogy milyen készítményeket vált ki. Hosszabb távon azonban számos pozitív hozadéka lesz a rendszernek. A beteg gyógyszerésze és az orvosa is látni fogja például, hogy a felírt gyógyszert kiváltotta-e az érintett, és ha igen, mikor. Azt is megmutatja a rendszer, hogy más is írt-e fel hasonló hatóanyag-tartalmú készítményt a betegnek. Vagyis a gyógyítás, a biztonságos gyógyszerezés, a gyógyulás hatékonysága nőhet.

Az orvos és a gyógyszerész ugyanazokat az információkat látja a betegről?

Nem. Az orvos látja a diagnózist és a leleteket, a gyógyszerésznek pedig csak a gyógyszerezésbe van betekintési joga, és ez így van jól.

Hozzájárulhat-e az elektronikus tér ahhoz, hogy a gyógyszertárakban erősödjön az ügyfélközpontúság, a prevenciós szemlélet?

Azokban az országokban, ahol már régebben működik hasonló rendszer, lerövidült a gyógyszertárakban a kiszolgálási idő, így a gyógyszerészeknek több idejük maradt a betegekre. Ilyen hazai adatunk még nincs, ezért nem tudom, hogy ez egy később megvalósuló elvárás, vagy már ma is teljesül. Ha így lesz, több idő marad a betegekre. A bizonyos prevenciós szolgáltatások – például a vérnyomásmérés, vércukorszint ellenőrzés – azonban már 2009 óta beletartoznak a gyógyszerészi gondozás fogalmába a vonatkozó jogszabály alapján. Három irányba érdemes gondolkodni. Bekapcsolódhat a gyógyszerész a primer prevencióba úgy, hogy hozzájárul az egészséges személy egészségben tartásához az egészséges életmód és a prevenciós szemlélet terjesztésével. A szekunder prevenció a betegségek korai felismerésében való közreműködést jelenti. Nyilván egyetlen gyógyszertárban sem fognak diagnózist felállítani, de a beteg panaszaiból kiindulva, a megvásárolt OTC gyógyszereket látva egy jól képzett, tapasztalt gyógyszerész javaslatot tehet orvosi szolgáltatások igénybe vételére. A harmadik szint a már diagnosztizált krónikus betegek ellátásának hatékonyabbá tétele megfelelő tájékoztatással, a gyógyszerekhez kapcsolódó információk biztosításával, néhány gyógyszertárban is végezhető kontrollvizsgálat – vércukor-, vérnyomás-mérés – elvégzésével.

forrás: Patika-Csoport hírlevél 2018 április

Jancsek Árpád

Én vagyok a haziorvosinfo.hu oldal adminja. :-) Az oldalt azért hoztam létre, hogy a háziorvosoknak, az asszisztenseknek és mindenkinek könnyebb legyen a rendelőben és a betegellátásban felmerülő informatikai követelmények megismerése és teljesítése. Informatikus vagyok, főként (házi)orvosi rendelőkben és kisebb cégeknél végzek rendszeres helyszíni (Budapest, Pest megye), vagy távoli eléréses (Magyarország) informatikai feladatokat, számítógép és szerver felügyeletet, karbantartást. A rendelőkben már nem elég az általános hardveres/szoftveres ismeret, hanem az egészségügyi informatikai követelményekkel, orvosi szoftverekkel is tisztában kell lenni. Így van ez mostanában például az EESZT-vel, E-recepttel is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.