Nem csak pénzre van szükség

FORRÁS: Orvosok Lapja, Radnai Anna, MOK

Dr. Keskeny Sándor háziorvos németországi tapasztalatai alapján vázolta fel, hogyan működhetne hatékonyabban a hazai alapellátás.

Főorvos Úr negyed évszázada háziorvos, előtte pedig klinikusként dolgozott. Hogyan látja az alapellátás szintjéről nézve, milyen lépések segíthetnék elő a gyógyító munka fejlődését, az egyenlő hozzáférést ma Magyarországon?
Nagyon igaznak tűnik az a megállapítás, hogy a magyar egészségügy ezer sebből vérzik. A változás és a változtatás igénye jelentős mind a lakosság mind az egészségügyben dolgozók körében. Valószínű, hogy a kompetens egészségpolitikai műhelyekben már készülnek tervek a dolgok helyes irányba tereléséről és az optimális megoldásokról. Nem vitás, hogy a változtatást az alapellátás szintjén kell elkezdeni. Ez a bázis. Egy jól szervezett, megfelelően működő alapellátás sok terhet tud levenni a szakellátás vagy a kórházak válláról. Itt történik az első találkozás a beteg és az egészségügyi személyzet között, itt dőlhet el a beteg sorsa – ha az alapellátás hatékonyan működik – jó irányban. Meg kell erősíteni tehát a háziorvosi szolgálatokat.

A jelenlegi helyzetet tekintve hogyan lehetne ezt Ön szerint megvalósítani?

Néhány évig Németországban dolgoztam egy klinikán belgyógyászként. Megtapasztaltam a kórházi körülményeket, de alkalmam volt néhány háziorvosi praxisban is látogatást tenni. Nem kell ecsetelnem, hogy a német egészségügy kiválóan szervezett, rendkívül magas szintű és hatékony. Példa lehetne a magyar egészségügy számára. A háziorvosi praxisok működése team munkában zajlik. Az orvos tevékenységét több szakdolgozó segíti, akik önállóan látják el munkájukat. Külön személyzet végzi a teljes adminisztrációt: a betegek berendelését, a konzíliumok szervezését, a betegekkel kapcsolatos összes papírmunkát. Ezzel szemben a mi munkaidőnk jelentős részét a dokumentáció teszi ki. Szakdolgozók végeznek bizonyos szakmai feladatokat is, EKG-t készítenek, diagnosztikai eszközöket kezelnek, vért vesznek, vérnyomást mérnek. A szakszemélyzet külön helyiségekben, önállóan dolgozik. Végül bekísérik a beteget az orvosi vizsgálóba, ahol a számítógépen már ott vannak az elérhető információk. Nagyobb és forgalmasabb praxisokban még dietetikus nővér is rendelkezésre áll. A német egészségügy nagy gondot fordít a betegségek megelőzésére, ám nem az orvos „bajlódik” a túlsúlyos betegek diétájával, a diabéteszes páciensek helyes táplálkozásával és az egyéb prevenciós feladatokkal. Mindez nálunk kizárólag orvosi feladat. Németországban továbbá mind a mozgásszervi betegek, mind a balesetes páciensek igénybe vehetik gyógytornász segítségét az alapellátáson belül – általában több praxis alkalmaz egy gyógytornászt, aki egyben a körzetben található fizikoterápiás eszközöket is kezeli. Nálunk heteket kell várni a gyógytornászra, aki „külsős”, tehát nem érdekelt a praxis működésében, ráadásul kizárólag a reumatológus kollégák közreműködésével érhető el.

Milyen követendő példát tapasztalt a team munkán kívül a német alapellátásban?

A háziorvosi kompetenciákat is kitűnően alakították ki. A legtöbb háziorvos ott is egyben szakorvos. A családorvosok kötelessége a beteg kivizsgálásában és gyógyításában eljutni, ameddig lehet. Ugyanis a német betegbiztosító tudja, hogy az alapszinten zajló diagnosztika és terápia még mindig olcsóbb, mint igénybe venni a drága specialistákat, vagy a kórházi ellátást. Ezért a háziorvos számára minden laborvizsgálat elérhető. Nálunk már egy „sima” endokrin kivizsgálást is lehetetlen megvalósítani, mert kizárólag endokrinológus adhat engedélyt egy komplett pajzsmirigy-, vagy cortisol vizsgálathoz, és ha indokolt, a szakorvos kérhet CT vizsgálatot is. Németországban nem egy praxisban saját ultrahang készüléket láttam. A kórházi munkát háziorvosi tevékenységre váltó orvosok megveszik a készüléket, a költséget leírják az adójukból, majd használják a mindennapi betegellátásban, mert rendelkeznek az ehhez szükséges kompetenciákkal. A betegek terápiáját illetően teljes szabadságot élvez a háziorvos. Itthon én hiába vagyok belgyógyász és kardiológus – húsz éves kórházi háttérrel –nem kezelhetem önállóan cukorbetegséggel élő pácienseimet, kizárólag a diabetológus javaslatai alapján. Nem írhatok fel bizonyos gyógyszereket, csupán a szakrendelői javaslat után, ahová az időpontkérést követően három-hat hetet kell a betegnek várakoznia. Hazánkban még nagyobb arányban vannak több szakvizsgával rendelkező háziorvosok, mint Németországban, mégis nulla kompetenciával rendelkeznek saját szakterületeiken is. Praxisomban EKG, vérnyomás,- és szív Holter készülék, perifériás ér Doppler áll rendelkezésre, de hogyan használjam ezeket az eszközöket, ha a Társadalombiztosító nem téríti a költségeket, a beteg pedig legtöbbször meg sem köszöni, ha egy Holterrel beállítom a vérnyomását. A szakrendelőkben dolgozó kollégák legalább pontokat kapnak ezekért a műszeres vizsgálatokért.

Ezek szerint nem csupán financiális feltételek hiányoznak a háziorvosi praxisokból az optimális működéshez.

Bár elengedhetetlen az anyagi befektetés az alapellátás megerősítéséhez, nem csak pénzre van szükség. Szervezetileg is át kell alakítani, így lehetne hatékonnyá tenni. A gyógyítást team munkában kellene végeznünk, középpontban a szakmailag megbecsült és kellő kompetenciával rendelkező háziorvossal, akinek munkáját két asszisztens, több dietetikus és gyógytornász segíti. Nálunk különösen nagy szükség volna pszichológusokra is. Meg kell fizetni a jó munkát a háziorvosi praxisokban, biztosítani kell az ideális feltételeket a működéshez, hagyni kell a háziorvosi teameket önállóan és felelősségteljesen dolgozni. Amennyiben ezt látnák, a fiatal orvosok is szívesen választanák ezt a pályát.

FORRÁS: Orvosok Lapja, Radnai Anna, MOK

Jancsek Árpád

Én vagyok a haziorvosinfo.hu oldal adminja. :-) Az oldalt azért hoztam létre, hogy a háziorvosoknak, az asszisztenseknek és mindenkinek könnyebb legyen a rendelőben és a betegellátásban felmerülő informatikai követelmények megismerése és teljesítése. Informatikus vagyok, főként (házi)orvosi rendelőkben és kisebb cégeknél végzek rendszeres helyszíni (Budapest, Pest megye), vagy távoli eléréses (Magyarország) informatikai feladatokat, számítógép és szerver felügyeletet, karbantartást. A rendelőkben már nem elég az általános hardveres/szoftveres ismeret, hanem az egészségügyi informatikai követelményekkel, orvosi szoftverekkel is tisztában kell lenni. Így van ez mostanában például az EESZT-vel, E-recepttel is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.