A “Program a versenyképesebb Magyarországért” egészségügyre vonatkozó passzusai

0
Program a versenyképesebb Magyarországért

A “Program a versenyképesebb Magyarországért” egészségügyre vonatkozó 5 pontja:

A prevenció erősítése és a népegészségügy fejlesztése

Megvalósítás: 2019.01.01.-től folyamatos

AKCIÓ KIFEJTÉSE:
››A tömegsport és az egészséges táplálkozás népszerűsítése a lakosság széles rétegei számára kulcsfontosságú a megelőzésben. Kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás, a cukor és sófogyasztás-, az elhízás káros hatásainak mérséklése, a dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentése, különösen a fiatalabb korosztályok körében.

››A kötelező/önkéntes szűrési rendszer fejlesztése, a betegségek korai fázisban történő felismerése, negatív/pozitív ösztönzők alkalmazása jelentősen hozzájárulhat az egészségben eltöltött életévek növekedéséhez.
››A prevenció erősítésével és a szűrőprogramok szerepének és hatékonyságának növelésével a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentő területeken (pl.: magas vérnyomás, méhnyak-és vastagbélszűrési programok) érhetők el már néhány éven belül jelentős eredmények.
››A megelőzés és a betegellátás fejlesztése szempontjából különösen a keringési rendszer megbetegedései és a daganatos betegségek kell, hogy prioritást élvezzenek, kiemelt cél az e betegségekkel összefüggő, európai összehasonlításban is kiemelkedő halálozási arány érdemi csökkentése.
››Az egészségfejlesztési irodák működése tapasztalatainak értékelése, közös módszertan kialakítása révén elemezhetők az intézkedések eredményei, ami az egészségügyi akcióprogramok hatékonyságát/célzottságát javíthatja.

Program a versenyképesebb Magyarországért

Az alapellátás fejlesztése

Megvalósítás: 2019.01.01.-től folyamatos

AKCIÓ KIFEJTÉSE:
››A finanszírozási rendszer sajátosságai nem egy esetben a magasabb (kórházi) szinten történő ellátásban teszik érdekeltté az egészségügyi ellátókat, nem ösztönöznek a párhuzamosságok megszüntetésére, a minél alacsonyabb (alapellátás) szinten történő ellátásra, a hatékonyság növelésére. A definitív (befejezett, a beteg gyógyulásával záruló) betegellátás az alapellátás szintjéről a szakellátás szintjére tolódik, ami egyrészt nem költséghatékony, másrészt túlterheli a szakellátást és felesleges sorban állásra kényszeríti a betegeket is.
››Az ellátórendszer hatékonyságának folyamatában kulcsfontosságú lenne az alapellátás “kapuőri” szerepének erősítése, a háziorvosi tevékenység olyan típusú ösztönzése és erősítése, ami tehermentesíti a szakellátást.
››Az emberi erőforrások véges voltára, a háziorvosi humánerőforrás utánpótlási problémáira is tekintettel támogatni kell a praxisközösségek/csoportpraxisok kialakítását, a kistérségi szintű (a járóbeteg-szolgáltatókkal történő) együttműködést, a praxis szinten korábban nem elérhető szolgáltatások nyújtását, és a távdiagnosztikai, távkonzultációs lehetőségek elérését.
››A praxisközösségek/csoportpraxisok kialakítása, az alapellátás új típusú működési (szakmai, jogi, szervezeti) modelljének és finanszírozási rendszerének kidolgozása, a praxisközösség/csoportpraxis típusú ellátás preferálása a jobb minőségű gyógyítás feltételeit teremti meg, ami a betegek magasabb színvonalú ellátását eredményezi. Az új működési modell bevezetése fokozatosan történhet meg, elsősorban finanszírozási ösztönzők mentén, továbbá beruházási támogatás biztosítása mellett (gép, berendezés, felszerelés).

Valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszer kialakítása

Megvalósítás: 2019.07.01. 2020.09.30.

AKCIÓ KIFEJTÉSE:
››Az egészségügyi technológiák fejlődése következtében folyamatosan változik és átrendeződik az ellátási struktúra. Emelkedik az egynapos ellátások aránya, terjednek a kúraszerű kezelések, új, korszerűbb technológiák és ellátási formák jelennek meg.
››Az 1990-es években bevezetett teljesítményfinanszírozási rendszer felülvizsgálata, a megváltozott költségarányok és orvosi technológiák, az egyes beavatkozások költségigényeinek átfogó áttekintése különösen azért indokolt, mert mára a valós költségek gyakorta jelentősen eltérnek a társadalombiztosítás által finanszírozottól. Meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy egyes beavatkozások, illetve szakmák finanszírozási színvonala jelentősen eltér egymástól. E finanszírozási anomáliák jelentősen befolyásolják a kórházak gazdálkodási helyzetét is.
››A költségelemek felülvizsgálatát követően az új finanszírozási rendszerre való áttérés, a valós költségeket figyelembe vevő finanszírozási rendszer jelentős előrelépés lehet a racionális, fenntartható gazdálkodás irányában az egészségügyi intézményekben.
››A széles intézményi kör bevonásával végrehajtandó átfogó költségfelmérés, és ez alapján az új finanszírozási rendszer kialakításának összességében mintegy másfél éves időtartamát követően kerülhet sor a bevezetésre, várhatóan a 2021. évtől. A költségvetési többletkiadásokra tekintettel indokolt lehet a lépcsőzetes bevezetés.

Költséghatékony, modern ellátási formák preferálása, egészségügyi szükségletekhez igazodó ellátórendszer

Megvalósítás: 2019.01.01. 2020.12.31.

AKCIÓ KIFEJTÉSE:
››Az egészségügyi kiadások szerkezete, az ellátórendszer hatékonysága is hatással van a lakosság, a munkaerő egészségi állapotára, s így a gazdaság versenyképességére. Nem csak az egészségügyre fordított kiadások nagysága határozza meg az ellátás színvonalát, ugyanakkor a források elköltésének kevéssé hatékony módja számos problémát okozhat.
››Ellátórendszerünket a kórházi ágyak és az orvos-beteg találkozások magas száma (aránya), a hosszú átlagos kórházi tartózkodási idő, és a viszonylag alacsony ágykihasználtság jellemzi, mindez azonban rendkívül kedvezőtlen népegészségügyi mutatókkal jár együtt, ami az ellátórendszer hatékonysági problémáira, az egészségügyi ellátórendszerek világszerte tapasztalt fejlődési eredményeinek lassú átvételére utalnak.
››Magyarországon az egészségügyi ellátórendszer középpontjában a kórházak helyezkednek el. A kórházi kezelés azonban a betegek gyógyításának sok esetben nem a leginkább költséghatékony módja, szakmai szempontból sem ez az ellátási forma segíti elő minden esetben leginkább a gyógyulást.
››A fejlett országokban számottevően csökkent a magas fenntartási költségekkel járó kórházi ágyak száma, egyre inkább előtérbe kerültek a költségtakarékos ambuláns beavatkozások, illetve a hangsúly is áthelyeződött a megelőzésre, valamint a lakosság egészséges életmódra nevelésére.
››A modern, költséghatékony ellátási formák (pl.: egynapos ellátások) ellátórendszerben betöltött szerepét növelő, ösztönző finanszírozási rendszer a betegek gyorsabb felgyógyulásához és egy költséghatékonyabb ellátórendszerhez egyaránt hozzájárul.
››Az egészségi állapot mielőbbi helyreállítását célzó ellátások ösztönzése kiemelt cél.
››A felszabaduló kapacitások hasznosítása, különös figyelemmel a növekvő krónikus ellátási igényekre, szintén fontos egészségpolitikai cél. A demográfiai előrejelzések szerint folyamatosan növekszik az idősebb korú népesség aránya, ezáltal egyre fontosabbá válik az érintett korosztályok betegségeinek megfelelő kezelése.

Minőségi indikátorok bevezetése

Megvalósítás: 2019.07.01. 2019.12.31.

AKCIÓ KIFEJTÉSE:
››A teljesítmény mérése, az egészségügyi szolgáltatók teljesítményének összehasonlíthatósága, a minőségi teljesítmények hangsúlyossá tétele az ellátás minőségének javulását eredményezi, emellett fontos szerepe lehet a szakpolitikai döntések meghozatala során is.
››Közérthető formában olyan, a lakosság számára is hozzáférhető egészségügyi indikátorok kialakítása és rendszeres közzététele szükséges, amelyek alkalmasak
az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének bemutatására, illetve folyamatos értékelésére.

Forrás: www.kormany.hu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here