Ilyen népegészségügyi kutatást még senki nem csinált

Debrecen – A magyar lakosság népbetegségekkel kapcsolatos genetikai és környezeti kockázatának komplex jellemzésére vállalkozott a Debreceni Egyetem egyik kutatócsoportja a Népegészségügyi Kar irányításával. Ilyen jellegű felmérést még nem végeztek Magyarországon.

Egy ország gazdasági versenyképességét döntően befolyásolja a munkaerő, a lakosság egészségi állapota. Bizonyított, hogy amennyiben a születéskor várható átlagos élettartam egy évvel megnő, az mintegy 4 százalékos GDP emelkedést eredményez. Ezt alapul véve tűzte ki célul a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kara, hogy másfél miiárd forintból megvalósuló projektje keretében azonosítja a legnagyobb súlyú népbetegségekre: a szív- és érrendszeri-, bizonyos daganatos, valamint a cukorbetegségre hajlamosító állapotokat, kockázati tényezőket, illetve népegészségügyi cselekvési tervet határoz meg mérséklésükre. A nemzetközi szinten is újszerű kockázatbecslő eljárások alkalmazása, és az azok eredményei alapján meghatározott beavatkozások révén érdemben javulhat a magyar lakosság egészségi állapota, ezáltal pedig a gazdaság teljesítőképessége.

– Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a hazánkban élők egészségéről, a leghátrányosabb helyzetű lakosok, a romák helyzetét is fel kell tárnunk. Se egészségi, se halálozási mutatóikról nincsenek megbízható adatok, nemcsak Magyarországon, de Európában sem. Ezért hiánypótló a célkitűzés, hogy felmérjük egészségi állapotukat, az azt meghatározó környezeti, életmódbeli és genetikai tényezőket – ismertette Ádány Róza professzor, a kutatócsoport vezetője.

© Fotó: unideb.hu

A teljeskörű felméréshez a cigány lakosságra vonatkozó adatok mellett a magyar lakosságra általában jellemző népegészségügyi mutatók ismeretére is szükség van. Ezért az egyetemi program központi eleme egy olyan reprezentatív, 500-500 emberen elvégzett vizsgálat, amivel meghatározzák az egészségi állapot mutatóit és a betegégekkel szembeni genetikai kockázatokat. A felmérés újdonságát az összetettsége adja. Elsőként az életmódtényezőket, többek között a dohányzási, alkoholfogyasztási, táplálkozási szokásokat, valamint a fizikai aktivitást tárják fel, kérdőíves vizsgálat keretében.

Ezt követően fizikális vizsgálatok következnek, melyek kiterjednek a rutin eljárások mellett a túlsúly, az elhízás mértékének meghatározására, illetve speciális laboratóriumi teszteket is végeznek, melyek elsősorban a megbetegedésekhez vezető anyagcserezavarok és az erre hajlamosító genetikai tényezők kimutatását célozzák. Az adatok összefüggéseit is vizsgálják, hogy kiderüljön, a különböző tényezők hogyan hatnak egymásra, s hogy a betegségekkel szembeni veszélyeztetettség a maga összetettségében felismerhető és jellemezhető legyen.

Speciális laboratóriumi vizsgálatokat tesz majd lehetővé az a nagy érzékenységű, tömegspektrográffal kapcsolt folyadékkromatográf, melyet a projekt keretében szerez be a kutatócsoport. A műszer a táplálkozással összefüggésben és annak következményeként kialakuló zsírháztartási zavarok felismerését biztosítja a biológiai funkcióval rendelkező lipidek elválasztása és azonosítása révén. Ezen vizsgálatok eredményei alapján speciális kockázatbecslő és veszélyeztetettséget előrejelző szűrővizsgálati módszerek kidolgozását is tervezik a szakemberek. Az új eljárások szabadalmaztatása és szűrővizsgálati bevezetése új nemzetközi együttműködések és világszínvonalú piaci szolgáltatások lehetőségét is előrevetíti.

– A munkánk során születő új tudományos eredmények eljuttatása az egészségpolitikához, az egészségügy és népegészségügy szakmai szereplőihez, az egészségi állapotot befolyásoló valamennyi szektor érintettjéhez és a lakossághoz legalább annyira fontos, mint maga a kutatás. Az eredmények átütő sikerű népegészségügyi programot alapozhatnak meg, amely a lakosság egészségi állapotának javulásához, azáltal pedig gazdasági teljesítőképességének növekedéséhez vezethet – tette hozzá Ádány Róza professzor.

A GINOP-pályázat keretében megvalósuló kutatásban a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának intézetei, tanszékei mellett a Gazdaságtudományi és az Általános Orvostudományi Karok különböző egységei, valamint doktori iskolák is részt vesznek, a kutatócsoportok munkáját nemzetközi tanácsadó testület segíti. A projekt négyéves futamideje alatt nemcsak közlemények megjelentetését tervezik vezető nemzetközi szakfolyóiratokban, de a fiatal kutatók önálló tudományos munkára való felkészítését – hozzásegítve őket a tudományos fokozat megszerzéséhez – is kiemelt feladatnak tekintik.

– Debreceni Egyetem –

Hajdú Onliine

Jancsek Árpád

Én vagyok a haziorvosinfo.hu oldal adminja. :-) Az oldalt azért hoztam létre, hogy a háziorvosoknak, az asszisztenseknek és mindenkinek könnyebb legyen a rendelőben és a betegellátásban felmerülő informatikai követelmények megismerése és teljesítése. Informatikus vagyok, főként (házi)orvosi rendelőkben és kisebb cégeknél végzek rendszeres helyszíni (Budapest, Pest megye), vagy távoli eléréses (Magyarország) informatikai feladatokat, számítógép és szerver felügyeletet, karbantartást. A rendelőkben már nem elég az általános hardveres/szoftveres ismeret, hanem az egészségügyi informatikai követelményekkel, orvosi szoftverekkel is tisztában kell lenni. Így van ez mostanában például az EESZT-vel, E-recepttel is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.